2025.12.17
Tanulj meg nemet mondani!
2025.11.25
Mindannyian ismerjük azt a helyzetet, amikor egyszerűen nem fér bele, mégis igent mondunk.
Igen a plusz feladatra, igen a szívességre, igen a találkozóra, amire valójában sem időnk, sem energiánk nincs. A nemet mondás azonban nem önzőség — hanem önvédelem.
Miért ilyen nehéz nemet mondani?
A legtöbben félünk a csalódástól. Attól, hogy rossz benyomást keltünk, hogy kevésbé szerethetőnek vagy együttműködőnek tűnünk. A társadalom sokszor az önfeláldozást díjazza, miközben a saját határaink tiszteletben tartása háttérbe szorul.
Pedig a megfelelő helyen és időben kimondott "nem" valójában nem elutasítás . Sokkalinkább egy másik "igen" valami fontosabbra:
az idődre,
az egészségedre.
az értékeidre,
a céljaidra,
vagy éppen a lelki békédre.
A "nem" mint önbizalomgyakorlat
Amikor nemet mondasz, kimondod: az én időm és energiám értékes. Ez eleinte kényelmetlen lehet, mert kilépünk a megszokott mintákból. De minden egyes kimondott "nem" egy lépés afelé, hogy stabilabb, magabiztosabb és tudatosabb legyél.
Hogyan mondj nemet bűntudat nélkül?
1. Légy egyszerű és őszinte.
Nem kell hosszas magyarázkodás: "Most nem fér bele.", "Most másra fókuszálok." – ennyi épp elég.
2. Ne ígérgess, ha nem akarod.
A "ma nem jó, de majd máskor" csak tovább húzza a stresszt. Ha tényleg nem szeretnél valamit, mondd ki tisztán.
3. Tartsd szem előtt a saját határaidat.
A te életedet te éled – nem más. Amit bevállalsz, annak a következményeit is neked kell viselned.
4. Gyakorold a határozott, de kedves kommunikációt.
A nemet lehet tisztelettel mondani: "Köszönöm, hogy rám gondoltál, de most nem tudom vállalni."
A "nem" szabadsága
A nemet mondás nem a világ kizárása — hanem a saját életed kitisztítása. Egy "nem" helyet ad ezerszer értékesebb igeneknek. A nyugalomnak. A valódi kapcsolatoknak. Az önfejlesztésnek. Azoknak a dolgoknak, amik igazán számítanak.
Tanuld meg szeretettel, de határozottan kimondani:
Nem, köszönöm. Most mást választok.
És hidd el: ettől csak erősebb, őszintébb és szabadabb leszel. Sokáig nekem is nehezen ment. Leginkább magam miatt. Nem az okozott kérdéseket bennem, hogy mit gondol majd a másik fél. A személyiségemből fakadóan mindig is szivesen segítettem másoknak. Egy idő után azonban fel kellett tennem magamnak a kérdést: valóban önző vagyok, ha nemet mondok?
A válasz lassan, tapasztalatokból, feszültségekből és saját kimerültségemből kristályosodott ki: nem az önzés, hanem a határok hiánya vezet el a túlterheltségig. Rájöttem, hogy minden egyes "igen", amit belső ellenállással mondtam ki, egy kicsit elvett belőlem. Az energiámból, a fókuszomból, a minőségből, amelyet a számomra fontos dolgokba szerettem volna fektetni.
Ha eljutsz eddig a felismerésig akkor rájössz: Ettől nem leszel kevésbé jó ember. Nem leszel kevésbé segítőkész, együttműködő vagy megbízható. Éppen ellenkezőleg: sokkal inkább azzá válsz, mert nem a fáradtság, a kényszer vagy a megfelelési vágy mozgat, hanem a tudatosság és a belső integritás.
A nemet mondás számomra a szakmai érettség egyik jele lett. Annak felismerése, hogy akkor tudok igazán támogatni másokat — munkában és emberileg is — ha először magamat támogatom.
És ez nem önzés: ez felelősség.
Turjányi Adrián
üzleti és gondolat navigátor
