Ne félj tőle: A munkaerő-kölcsönzés nem csodaszer, de nagyon jó eszköz lehet a vállakozásod számára!

2026.02.17

A KKV-k többsége legtöbbször azért nyúl munkaerő-kölcsönzéshez, mert a valóság rákényszeríti: legtöbbször a határidők, a csúcsidőszakok, a kieső kollégák vagy az ingadozó megrendelésállomány álla háttérben.

A kérdés ezért legtöbb esetben nem az, hogy szükség lehet-e a kölcsönzésre hanem az, hogy hogyan használod jól. Vállalkozóként és vezetőként ne feledd: nem munkaerőt veszel, hanem mozgásteret. Gondolkodj stratégiában.

Mit mutatnak a számok?

Meglepő adat: Magyarországon az EU-s statisztika szerint 2024-ben a munkaerő-kölcsönzőn keresztül dolgozó munkavállalók aránya 0,5% volt a 15–64 éves foglalkoztatottakon belül. Ez az egyik legalacsonyabb érték az EU-ban.

Fontos kiemelni hogy ez nem ugyanaz, mint az, hogy "a KKV-k hány százaléka használ kölcsönzést". Ilyen, kifejezetten a KKV szektort vizsgáló friss és publikus statisztika ritkán elérhető (szektor, méret, régió szerint nagyon eltérhet). Amit viszont biztonsággal lehet mondani:

A magyar munkaerő-kölcsönzés gazdaságilag jelentős (nagy szereplők esetében, nagy árbevétel mellett), még ha a teljes foglalkoztatásban mért arány alacsonynak is látszik. Iparáganként óriási a szórás: vannak területek, ahol a kölcsönzött létszám tudatos kapacitás-eszköz, máshol szinte egyáltalán nem jellemző.

Hogyan állnak a kölcsönzéssel a legtöbb esetben a magyar vállalkozások?

Tapasztalataim alapján a magyar kis- és középvállalkozások esetében a hozzáállás többnyire a következőképpen néz ki:

A legtöbbször látható jelenség: a tűzoltó üzemmód

"Kell holnapra 8 ember." A kölcsönzés ilyenkor mentőöv viszont sokan megfeletkeznek arról, hogy közben nincs idő betanításra, nincs pontos elváráslista és nincs kijelölt felelős az új munkatársak érkezésére.

Ebből jön a klasszikus mondat: "A kölcsönzöttek nem maradnak meg / nem olyanok." Sajnos azonban sokszor nem a munkaerővel van a gond, hanem a fogadó rendszerrel ami nem képes a hatékony integrálásra.

Ár-fókusz, érték nélkül

Sokan elsőként azt kérdezik: mennyi az óradíj? Pedig a valódi költség sokszor nem az óradíj, hanem a fluktuáció, a kieső teljesítmény, a hibák és az az időtartam, amit a vezető ezzel a kérdéssel tölt.

"Ők majd megoldják"

Elvárás van, együttműködés kevés: nincs visszajelzés, nincs teljesítmény-kép, nincs közös finomhangolás. Közben a piacon látszik: a kölcsönzés szerepe a munkaerőhiányos helyzetekben folyamatosan napirenden van, a nagy szolgáltatók listái és piaci elemzések is ezt tükrözik.

Mi lenne a jó hozzáállás?

Kezeld kapacitás-stratégiaként, ne "emberrendelésként"

A kölcsönzés akkor működik jól, ha előre tisztázod azt, hogy mire van szükséged:

1. Mit szeretnél kezelni? (kiemelt időszak, projekt, helyettesítés)
2. Mennyi időre?
3. Milyen minimum elvárásokkal?
4. Milyen felelősségi körökkel és betanítási folamatokkal?

Nem bonyolult HR-folyamatokra lesz szükséged hanem egy egyszerű listára, hogy tudd azt, hogy mit vársz egy külső szolgáltató bevonásától és hogy ez számodra milyen folyamatokkal fog járni, hogy fel tudd készíteni a szervezetet a megfelelő integrációra.

Nagyon fontos: biztosíts felelőst az új munkavállalók támogatására

Sokan hajlamosak elfelejteni, hogy a kölcsönzött munkavállalónak ugyanúgy kell beléptetés, műszak-/feladatkiosztás, megfelelő betanítás és visszajelzés.

Ha nincs kijelölt felelős, a rendszer ki fogja lökni magából az így érkezőket. Ez egy KKV-nál különösen gyorsan megtörténik.

Ne csak létszámot mérj, teljesítményt is

Ne gondold túl de fontos, hogy tisztában legyél a folyamatokkal, elég lesz néhány egyszerűbb KPI ami alapján látni fogod, hogy hol tartasz. Ilyen mutatód lehet a megjelenési arány, a megtartási arány, a betanulási idő.

Ezeket a kölcsönző partnerrel együtt érdemes nézni, különben csak érzés marad. Mindig közösen gondolkozz a szolgáltatóval.

TIPP: gondolkodj lépcsőzetesen
1. Kölcsönzés 2. Beválás 3. Átvétel

Vannak területek ahol a kölcsönzés a legjobb szűrő: nem interjúkban, hanem a terepen a valódi munkában derül ki, hogy a munkavállaló mennyire illeszkedik a folyamatokhoz és a csapathoz.

Ehhez viszont előre kell szabályozni:
- milyen eredmények alapján számít a munkavállaló beváltnak
- mi az átvétel folyamata
- ki dönt erről a szervezetben és milyen szempont alapján.

A kölcsönzés nem csodaszer – de nagyon jó eszköz

A munkaerő-kölcsönzés KKV-ként akkor válik versenyelőnnyé, amikor nem pótlásra használod hanem a beépíted a folyamataidba és a stratégiai működés része lesz.

Nem attól lesz jó, hogy gyors megoldást ad. Ne az átmeneti állapotjavulásra törekedj.
Akkor fogod jól használni ezt a foglalkoztatási formát, ha fogadókész rendszert építesz az új munkavállalók számára, ha méred a teljesítményüket és folyamatosan egyeztetsz a szolgáltatóddal.

Partnerként válassz kölcsönzőt, ne beszállítóként

A legjobb együttműködések akkor születnek ha a kölcsönző érti a munkakört, reális képet ad a piacról és nem ígér mindent azonnal, csak amit tényleg tud szállítani. Ahhoz, hogy ezt egy szolgáltató fel tudja mérni, partneri együttműködés szükséges a vállalkozás részéről is. Közös gondolkodás, átlátható folyamatok és folyamatos egyeztetések. Ne az óradíj döntsön: persze fontos, de a biztos háttér és a szakmai hozáállás legalább olyan kulcskérdés mint az ár.

Turjányi Adrián
üzleti és gondolat navigátor